Internet hatása az üzleti, szociális élet és a média világára.

A tartalom:

Az Internet fejlodési történetének ismertetése. Az Internet felhasználása az élet egyes területein, statisztikai adatok alapján diagramokkal jellemezve, hogy milyen változások történtek a világháló megjelenése óta. A média hatásának bemutatása az otthoni felhasználókra. Egy weboldal elkészítése, és publikálása az Interneten. Az elkészített weboldal keresokben való optimalizálása.

A szakdolgozat témái:

•  Internet fejlodésének története

•  Az Internet szerepe az üzleti életben

•  Az Internet különbözo hatásai a felhasználókra

•  Média és a világháló kapcsolata

•  Weboldal elkészítése, és Interneten való megjelenítése

•  A weblap internetes keresokben való optimalizálása

2006..Nagy Dávid

 

I. Tartalomjegyzék

I. Tartalomjegyzék

II. Téma választás okai

III. Az Internet fejlodésének története

IV. Az Internet szerepe az üzleti életben

1. Internet az üzleti életben

2. Internetes pénzkeresési lehetoségek

3. A kis és közepes vállalkozások versenyképessége az Interneten

V. Az Internet különbözo hatásai a felhasználókra

1. Internet-függoség

2. Az internetfüggoség kezelése

3. Az Internethasználat egyéb káros hatásai

VI. Média és Világháló kapcsolata

1. Az Internet, mint médium

2. Internetes kommunikáció

VII. Weboldal elkészítése, és Interneten való megjelenítése

1. Dreamweaver webszerkeszto alapszíntu bemutatása

2. Egy weboldal elkészítése dreamweaverben

3. Internetes tárhelyek bemutatása

4. Weboldal feltöltése a tárhelyre

VIII. A weblap internetes keresokben való optimalizálása

IX. Összefoglalás

X. Felhasznált irodalom

XII. Szójegyzék

 


II. Téma választás okai

Manapság rohamléptekben fejlodik az információs szupersztráda, az Internet: érdekes hogy harmincnyolc év kellett az ötven milliomodik rádió-elofizetohöz, tizenöt év ugyanennyi TV-elofizetohöz és tizenhat év az ötven milliomodik számítógép-vásárláshoz, viszont csupán három év ugyanennyi Internethez kapcsolt számítógéphez. Ha belegondolunk, hogy 1946-ban, a világ elso programozható számítógépe egy termet betölto több millió dollárba kerülo gép volt, és napjainkban a világhálót több mint százmillió ember használja világszerte, beláthatjuk, hogy "a ma mindenre kiterjedo fejlodés nem egyéb, mint a tegnap képtelensége.” (Luigi Barzini).

Dolgozatomban megpróbálom objektíven körüljárni a világhálót és az Internet lehetoségeit napjainkban. Különbözo felmérések és statisztikák alapján tájékozódtam és illusztrációként képként meg is, jelenítem a dolgozatban.
Azért ragadott meg ez a téma, mert magam is átéltem az Internettel való ismerkedésem során annak sok elonyét és hátrányát. Hihetetlenül izgalmas és új világ tárult elém, amikor csatlakoztam az internetezok egyre szélesebb táborához. Az üzleti és média témáiról azért írok, mert magam is szeretnék a jövoben élni ezekkel a lehetoségekkel, illetve számomra elég nagy kihívást jelent megérteni és kivitelezni egy olyan céget, amely kifejezetten az Internetbol szerzi a profitját. Tizennyolc évesen kezdtem használni az Internetet, és rögtön beleestem néhány csapdába. Nem tudtam elszakadni a gép mellol. Éjjeleken átbarangoltam a hálón, vagy játszottam át teljes estéket. A hajnali fekvések miatt állandóan fáradt voltam, nem tudtam odafigyelni a tennivalóimra. Egész nap az estét vártam, hogy újra bekapcsolhassam a számítógépet és felléphessek a szupersztrádára. Úgy gondolom, ha engem felnott fejjel így elkábított ez a világ, akkor a gyerekeket minden erovel meg kell óvni attól, hogy beleessenek az Internet csapdáiba és meg kell tanítani oket úgy kihasználni az Internet, nyújtotta lehetoségeket, hogy közben tisztában legyenek annak veszélyeivel. Épp ezért került bele a dolgozatomba negatívumként az Internetfüggoség, mint ”Az Internet különbözo hatásai a felhasználókra” témakör néven.

Oldal teteje

III. Az Internet fejlodésének története

Az Internet fejlodésének történetével kapcsolatban manapság még mindig felszínes ismeretek van meg az emberekben. Különbözo történetek keringenek szakmai körökben az indíttatásról, a mögöttes érdekekrol. Sok feltevés a katonai rendeltetéshez és finanszírozáshoz illetve a hidegháborúhoz és az urkutatáshoz kötodik. Ez részben igaz is, de a valóság sokkal árnyaltabb, mint az általában ismert fejlodési történet.

Tudósok és fejlesztok éveken át párhuzamosan dolgoztak anélkül, hogy tudtak volna egymásról. 3 nagyobb fejleszto csapatot érdemes megemlíteni: a Massachusetts Institute of Technology (MIT) a számítógép-hálózati projektjén tevékenykedett (1961-67). a Rand Corporation (1962-65) amely a védelmi célú kutatásain dolgozott az USA-ban, valamint a brit National Physical Laboratory (1964-67) akik a számítógép-hálózati projektjét fejlesztették. A háromból a Rand-é volt az igazán katonai indíttatású. A három, mindaddig egymástól függetlenül muködött csomaghálózat-fejleszto csapat munkatársai eloször 1967 októberében találkoztak egy, a Tennessee állambeli Gatlinburgban tartott nemzetközi tudományos tanácskozáson, ahol nyilvánosságra hozták, az ARPANET elso tervét.

Az ARPANET egy olyan digitális távközlési rendszert írt le, amelyben az átvivendo adatfolyamatot csomagokra bontják, és a csomagok mindegyike magával hordozza az útvonal-választási információt, és képes hibátlan állapotra visszaállni, még ha átviteli hibák vannak is.

A csomagkapcsolás olyan hálózati architektúra, amelyben az adatok különálló, de önmagukban elemi egységet képezo blokkokban, csomagokban kerülnek továbbításra.

Az ARPANET a számítógép hálózati kutatási programot, a MIT kutatásira támaszkodva 1962. októberében indították el. Az ARPA-t akkoriban DARPA néven emlegettek (Advanced Research Projects Agency ­ ARPA), mivel neve elé sokatmondóan odakerült a "Defence" (Védelmi) szó. A program elso vezetoje az MIT-es J. C. R. Licklider volt.

Az Internet gyökerei leginkább az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által a katonai célú tudományos és muszaki kutatások irányítására létrehozott "Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége" (ARPA) kutatásszervezési munkájára vezethetok vissza. Az ARPA project célja az volt, hogy megalapozza a szovjetek elso szputnyikja, valamint az elso földkörüli urhajóutazása által érzékelhetové vált amerikai lemaradás kiegyenlítését, és megalapozza az USA fölényét a katonai célú tudományos és technikai kutatásokban. Valójában az ARPA támogatásával és a MIT kutatásai alapján eloállt ARPANET nem a nukleáris csapás túlélése szempontjai szerint épült, bár a késobbi hálózati kutatások kiterjedtek a robusztusságra és a túlélo képességére, beleértve a muködoképesség fennmaradását a hálózat jelentos részének megsemmisülése esetén is.

1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat fejlesztése folyt. Az ARPA project folytatásaként muködo DARPA program 1973-ban kezdeményezte a különbözo csomagkapcsolt hálózatok összekapcsolási technikáinak és technológiáinak a kutatását. A cél az volt, hogy olyan kommunikációs protokollt fejlesszenek ki, amely lehetové teszi a hálózatba kötött számítógépek kommunikációját tetszoleges számú csomagkapcsolt adathálózaton keresztül. A projektet akkor ”Internetting"-nek nevezték, az összekötött hálózatok rendszerét, pedig Internetnek.

Az ARPANET tervei alapján a DARPA projekt 1966 augusztusában ajánlattételi felhívást (RFQ) bocsátott ki az ARPANET csomagkapcsoló gépekre (Interface Message Processor ­ IMP). Az RFQ-t a Bolt-Beranek and Newman (BBN) cég, a csomagkapcsolás hoskorának egyik úttöroje, nyerte meg 1968 decemberében.

A következo év szeptemberében a BBN installálta az elso IMP-t a Kalifornia Egyetemen, Los Angelesben, majd hamarosan további hármat Stanfordban, Santa Barbarában és Utahban. Az ARPANET 1969-ben állt üzembe. 1970 decemberében fejezodött be a TCP/IP elodjének számító, az ôs-ARPANET protokollját jelento NCP (Network Control Protocol) fejlesztése.
A protokoll: A hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere. Protokollokat használnak a hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is.

Az elso igazi alkalmazás, az E-mail elindításával kezdodött 1972-ben. Az alkalmazási képességeket hordozó ARPANET 1972 októberében mutatkozott be a nagy nyilvánosságnak, amikor Robert Kahn az ICCC kongresszuson bemutatót tartott. Akkor senki sem sejtette, hogy mi veszi kezdetét.
Az Internet sikereinek két fo összetevoje már 1972-ben ismert volt: csomagkapcsolt muködés és nyílt architektúra. A nyílt architektúra elve szerint az Internet független hálózatok együttmuködo együttese, melyet tetszoleges felépítésu, egymással egyenrangú viszonyban (peer) lévo hálózatok alkotnak. A nyílt architektúra elvét Kahn vezette be 1972-ben, röviddel az után, hogy csatlakozott a DARPA projekthez.

Az NCP súlyos korlátozása: nem tudott az IMP-k mögé címezni, és az ARPANET nem rendelkezett vonalhibák elleni védelemmel, ezért csomagvesztés esetén a protokoll lefagyott. A fent említett Kahn mindezek miatt úgy döntött, hogy protokoll kell, amely megoldja ezt a gondot. Ebbol a döntésbol született meg a ma is ismert TCP/IP elodje, amit akkor TCP-nek hívtak. A tervezés alapjául négy alapelv szolgált: Minden hálózat önálló, nem kell módosítani az Internethez, való csatlakoztatáshoz. A hálózat nem törodik vele, hogy a csomag célba ér-e vagy nem, hiszen a konvenció szerint ennek felügyelete a végrendszer feladata, és szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi.
A hálózatok "fekete dobozokon" (késobb: gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszeru, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat.
A hálózatban nincs globális szintu ellenorzés. Az eredeti Kahn-Cerf dolgozat csak igen korlátozott címtartománnyal számolt: 8 bitet terveztek rendelni a hálózat azonosításához, 24 bittel, pedig a hálózaton belül a hostot kívánták megjelölni. Ne felejtsük el, hogy 1973-ba az Ethernet atyja, Bob Metcalf éppen csak elkeresztelte ötletét, miközben a helyi hálózati specifikáción dolgozott a kutatóközpontjában, az ötlet, pedig csupán 3 év múlva kezdted formáját ölteni. A PC, pedig csak 1981-ben indult hódító útjára az IBM jóvoltából. Nem gondoltak tehát sem a LAN, sem a PC által kiváltott hatalmas fejlodésre.
A TCP/IP protokollok egy gyujteménye, amelynek minden tagja az információ Internetbeli közlekedését szabályozza.

A megvalósítás egy további korlátot is eloállított: a TCP-nek a valóságban csak a virtuális áramkörös változatát hozták létre, a datagramosat nem. A protokoll emiatt jól használható volt fájlátvitelre és távoli bejelentkezésre, de nem volt képes kezelni, egyebek mellett, a beszédátvitelt, ami nem igényli az elveszített csomagok ismétlését. Emiatt a TCP-t (az elnevezés részbeni meghagyásával) két részre szedték szét, TCP-re és IP-re. Kettejük együttesét szokás TCP/IP-ként jelölni. Az ARPANET kezdeti fejlesztési idoszakában nemigen voltak még hálózati szabványok. Ezért a kutató-fejlesztok kitaláltak egy módszert a "szabványosításra", az RFC-k módszerét. Ha valakinek volt valamilyen javaslata valamilyen megoldásra, akkor közzétette ezt egy ún. elozetes RFC-ben, az ARPANET társadalom, megvitatta, kommentálta, javította a javaslatot, és végül megegyezéssel elfogadta az RFC-t. Ekkor az RFC sorszámot kapott és ezzel szabvánnyá (Internet Standard) vált: a számával lehet hivatkozni rá. Az elso RFC-t 1969-ben került publikálásra. Manapság az RFC-k száma meghaladja a 2000-et. (pl.: az IP az RFC 791 szabványba van véglegesítve, ez 1981-es publikálás).

1982-ben a DCA (Defence Communication Agency) és az ARPA az ARPANET elfogadott protokolljává minosítette a TCP/IP protokollkészletet. A TCP/IP protokollkészletet alkalmazó nyílt muködésu összekapcsolt hálózatok hálózatát megjelölo "Internet" fogalom ettol az idotol kezdodoen azonosítható a mai értelemben vett Internettel. Az NCP protokollt 1983. január 1-jén a teljes ARPANET hálózaton felváltotta a TCP/IP. Megszületett az Internet.
1983-ban a régi ARPANET-et egy katonai rendeltetésu MILNET-re és egy polgári rendeltetésu ARPANET-re osztották (ez 1990-ben szunt meg). Ezzel megnyílt a lehetoség a polgári, késobb a kereskedelmi alkalmazások gyors fejlodésére.
A nyolcvanas évek elején hódító útjára indult a PC és a lokális hálózat, rohamosan növekvo ütemben szaporítva az összekötött hálózatok és hostok számát.
1984-ben bevezették a domain nevek rendszerét, könnyebben használhatóvá téve ezzel a hostok címzését. 1985-ben az egyetemi kutatások finanszírozásáért felelos National Science Foundation (NSF) létrehozta a TCP/IP alapú, a kutatásokat támogató szuper számítógépes bázisokat és a mintegy 2500 oktatási és kutatóintézetet összeköto NSFNET hálózatát (1995-ig muködött). A TCP/IP lényegében kötelezové vált az oktatás és a tudomány világában. Az NSF bátorította a különbözo regionális NSFNET részhálózatokat a kereskedelmi alapon kiszolgálható fogyasztók elfogadására. Az NSF 1987-ben szerzodést kötött az IBM és az MCI bevonását megvalósító Merit Network Inc. céggel az NSFNET gerinchálózatának a menedzselésére. A Merit, IBM és az MCI késobb létrehozták az ANS (Advanced Network Services) vállalkozást, amely az Internet gerinchálózatának a legnagyobb részét birtokolja és muködteti, hozzáférést biztosít a MERIT hálózathoz, az 1995-ben megszunt NSFNET utódához, valamint nagyszámú végfelhasználói szervezethez. A gerinchálózat muködtetése és továbbfejlesztése tokeeros, felkészült vállalkozásokhoz került.

1991-ben használatba vették a Gophert, az elérni kívánt hálózati címeket menübol kijelölni engedo mechanizmust, ami lehetové tette a bonyolult címzések és parancsok használatának elhagyását; ugyancsak 1991-ben a genfi CERN-ben dolgozó Tim Berners-Lee nyilvánosságra hozta a World Wide Web koncepcióját, amivel kapcsolt információk hálóját lehet felkínálni igencsak kényelmes fogyasztásra az Internet részleteit nem ismero fogyasztónak; a fogyasztóbarát információkódolási és az elérési technika további lökést adott az Internet terjedésének.

1994-95-ben az Energiaügyi Minisztérium, 110-nél is több egyetem és néhány magánvállalkozás elindították az Internet2 programot. Ez egy magán-Internet, amelynek rendeltetése a finanszírozásában résztvevo tagszervezetek kizárólagos kiszolgálása (Nem csatlakozik a kereskedelmi Internethez.). Ma már egy számítógép nagyon kicsi lett és igen könnyu, gyors és jól felszerelt gép. Pedig kezdetben senki nem gondolt a számítógépek összekapcsolására, sot a gépek is csak nagy dobozok, amibe bevinni/kiolvasni adatokat elég bonyolult. Az 1. ábrán a domainek növekedési diagram látható 1963-tól 2000-ig. Észlelheto a nagy igény, míg 1969-ben kb. 17db volt, 2000-re elérte a 83 millió darabot.

 


1. Ábra: Az internetes domain nevek növekedése.

Forrás: http://www.zakon.org.

Oldal teteje

IV. Az Internet szerepe az üzleti életben

 

1. Internet az üzleti életben

Az Internet az üzleti életben is alapveto elem lett, ma már egy kis vállalkozás is nehezen boldogul, ha alapveto Internetes infrastruktúrával (Internet hozzáférés, e-mail cím) nem rendelkezik.

A nagyobb vállalkozásoknál természetesen az Internet nem csak az írásos kommunikáció egy kényelmes és olcsó módja, hanem egy újabb lehetoség, ahol be kell mutatkozni, és jelen kell lenni. Az Internet segíthet leküzdeni a fizikai távolságokat, lehetové téve például több telephely között a biztonságos és gyors adatcserét és együttmuködést. Minden cégnek, vállalkozásnak kicsit más, egyedi az információs rendszere, azonban biztos, hogy abban az Internetnek, a világháló által nyújtott lehetoségeknek szerepe van.

 

2. Ábra: Vállalkozások Internet által igénybe vett területei.

Forrás: Központi statisztikai hivatal.

 

A 2. ábrán látható hogy melyek azok az igénybevételi területek, amiket vállalkozások Internet által használnak. A legtöbb vállalkozás információszerzésre és e-mail-ek küldésére illetve fogadására használja az Internetet.

Azt, hogy az Internet milyen nagy jelentoségre tett szert mindennapjainkban és hogy mennyire hasznos és sokoldalú eszközrol van szó, felesleges hosszasan tárgyalni Mindenki, aki akár csak egyszer is kipróbálta a világhálót, meggyozodhetett róla, mekkora lehetoségeket rejt magában és szinte értheto, hogy elso kipróbálás után az érzés: „Ez nekem is kell!”. A számok mindenesetre ezt igazolják: ma már honlapok milliói látogatók százezreit fogadják, a világ minden részérol. Úgyszintén milliós nagyságrendu a naponta elküldött elektronikus levelek száma, de dollármilliókban mérheto az internetes áruházak forgalma is. Manapság az Internet szerepe az üzleti életben megkérdojelezhetetlen. Fontos, hogy egy cég Internetrol érkezo ügyfelei bizalommal forduljanak a cég munkatársaihoz, jó benyomást kapjanak a cégrol.

 

2. Internetes pénzkeresési lehetoségek

Az Internet az információk közege. Itt lényegében a birtoklás és hozzájutás jelenti az üzletet.

Egy idoben elterjed az a hír, hogy puszta böngészéssel pénzt lehet keresni. Amikor elsonek volt Internetem, gondoltam ki is próbálom, hátha le tudom spórolni az Internet havidíjából. Több fajta ilyen pénzkeresés is létezik, melyek közül a legelterjedtebbek az email-ek olvasása. Ez úgy muködik, hogy, miután az ember jelentkezik, naponta küldenek neki egy meghatározott számú email-t, és a benne lévo reklámok rákkantitásáért kap az ember egy osszeget (0,02 és 0,05 centet). Kifizetés akkor történik, ha elérjük a 100 dollárt. A másik lehetoség az, ha magam mellé beszervezek még embert és aztán az o email olvasásuk után én részesedést, kapok (0,01 cent). Négy hónap után napi 20 reklámkattintással és 13 beszervezett emberrel a rendszer még mindig csak 26 dollárnál tartott. Tapasztalatom az volt hogy ennek a fajta pénzkeresési módnak az Interneten nem nekem van haszna, hanem annak a cégnek, aki az email-eket küldi.

Sok cég azt hiszi, elég, ha a lógóját és az elérhetoségeit kiteszi a weboldalára, és ezzel kész a „vállalati portál”. Ilyen internetes oldalakkal lehetetlen pénzt keresni tartósan, és, ugyebár, egy vállalatnak ez lenne a célja.
Az internetes vállalkozás foleg két dologban van: olyan tartalom elérhetové tételében, amit sokan igényelnek, vagy egy cég piacának növelésében, az értékesítés direkt és indirekt támogatásában. Ehhez hozzájöhet a reklámbevétel, de ehhez tartósan nagy látogatottságú weboldal szükséges.
Az érdekes tartalom az online médiumokat jelenti, illetve a pénzért letöltheto (legális és illegális) tartalmakat, pl. szex, filmek, zene. Többnyire sokkal érdekesebb, hogy egy adott gyártó vagy szolgáltató cég a maga termékét, legyen az bármi, hogyan tudja népszerusíteni, netán azonnal el is adni az Interneten, így kézzel fogható, valódi eredményeket, profitot elérni.
Sokan úgy vannak vele, hogy Összeraknak egy „honlapot”, ami nem igazán úgy néz ki, mint ahogy egy üzlet profilját mutatnia kellene, és várják a sosem jövo csodát.

A megoldás, pedig igen is egyszeru: ha a cég weboldal akar, tehát maga az igény megfogalmazódik, akkor szakembert kell hívni . Pont olyan ez is mintha szakembert hívnánk, ha ki kell cserélni egy vízcsövet a falban. Sokan hiszik, azt hogy az internetes megjelenés nagyon drága. A valóság, viszont az hogy hosszú távon a legolcsóbb megoldás , ami egy év alatt általában megtérül. A megtérülés megoldható online rendelési lehetoség nélkül is. Például egy üzlet úgy is szert tehet rendszeres extra forgalomra, hogy oldalán csak letöltheto és kinyomtatható árlistákat tesz közzé, igaz, akár naponta is frissítve azokat.
A másik lehetoség, ha egy vállalat a weboldalán eladásra kínálja az általa gyártott vagy forgalmazott termékeit. Ezek a termékek azonnal, postai utánvéttel megrendelhetok . A cégek internetes sikertelenségének a legnagyobb oka a lehetoségek ismeretének hiánya .


3. Ábra: Weboldallal rendelkezo vállalkozások arányai Magyarországon.

Forrás: Központi statisztikai hivatal.

A 3. ábrán a weblappal rendelkezo vállalkozások arányát szeretném illusztrálni, megyékre osztva. Látható, hogy a legtöbb vállalkozás Budapesten, és Veszprém megyében található. Az Internet nem szórólap, nem is tévé, hanem a legdinamikusabb közeg, ami valaha is létezett.

Felsorolásként következzen egy-két ötlet, hogy, miben van pénzkereseti lehetoség az Interneten:

Étel-ital . Az online ételrendelés ma már mindennapos, és kifizetodik.

Digitális képek kidolgozása . Általános webes szolgáltatás, a képeket a megrendelo beküldi, és a postás kiviszi neki a kész papírképeket.

Fordítóiroda . Az anyagok az Interneten érkeznek, a fizetés átutalással történik, a kész fordítás vagy elektronikusan, vagy kérésre kinyomtatva kerül vissza a megrendelohöz.

Fénymásolás, könyvkötés, névjegykártyák . Ha van teljesen kész anyag, amit már csak nyomtatni kell, akkor a megrendelo elküldi az anyagot e-mailben, és akár személyesen, akár postán átveheti a kész munkát. Mindegyik esetben csökken a sorban állásra szükséges ido, ezzel, egyidejuleg pedig no a vásárló elégedettsége.

Szálláshely . A vendégtetszés szerint kiválasztja a szobát és le is, foglalhatja az Interneten keresztül.

Utazási iroda . Bármely ajánlat azonnal lefoglalható, repülojegy rendelheto, last minute utak reklámozhatók, és mindez Interneten, egyszeruen, gyorsan

Bútorkészítés és -forgalmazás . Egy egyszeru webáruház is csodákat muvel a bevételekkel, különösen, ha egy kicsivel olcsóbban juthat hozzá a vásárló, mint személyesen. A teljes kínálat közzéteheto, akciókkal, kedvezményekkel.

Ingatlaniroda . Házat nem lehet venni, de a kínálatot szabad reklámozni. Egy jó ingatlanos portál, pedig már reklámbevételeket is termelhet, ami legalább a havi fenntartási díjat fedezi.

Oldal teteje

3. A kis és közepes vállalkozások versenyképessége az Interneten

Míg a hatékonyság és költségtakarékosság nagyon vonzó, sok új szereplo gyakran figyelmen kívül hagyja, hogy az Internet egy gyakorlati értéku, jól használható csatorna. Gyakran nagyon bizalmatlanok azzal szemben, hogy mibe is fog kerülni egy jól muködo, és megbízható weboldal fenntartása.
A kisvállalkozások millióinak lenne szüksége az Internet használatára, de talán félnek tõle, vagy egyszeruen nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi tudásra lenne szükségük a hatékony felhasználás érdekében.

A nagy vállalkozások, megengedhetik maguknak, hogy hatalmas tõkét fektessenek a webes infrastruktúrájuk kialakításába és fenntartásába. Minden egyes területen saját csoportjaik vannak, amelyek a weboldal adott területért felelõsek.
Az ehhez hasonló nagy vállalatok az infrastruktúrájukat osztott adatközpontok, szerverek, és a nap 24 órájában megfigyelt, számos rendszerkezelõ eszközt tartalmazó komplex alkalmazások segítségével tartják fenn és mûködtetik a weblapjukat. A kis és közepes méretu oldalak szerencséjére ezeket a feladatokat ki lehet szervezni egy megbízható harmadik fél számára.

A nagy vállalatoknál megbíznak az egyes területekért felelõs szakembereket (mint pl. tartalomfelelõsök, teljesítés ellenõrzõk, stb.), akik biztosítják, hogy a weboldal hatékonyan és megbízhatóan legyen feltöltve tartalommal. Mindezek ellenére a kis- és középvállalatok sikeresen felvehetik a versenyt az online eladásokban a nagyokkal szemben.

 


4. Ábra: Online bevételek alakulása Magyarországon 2000-tol 2002-ig.

Forrás: Központi statisztikai hivatal.

A 4. ábrán az online bevételek alakulása látható 2000-tol 2002-ig. Érezheto hogy igen is megéri befektetni, mivel két év alatt a duplájára nott a bevétel.

Az alábbiakban következzen 10 hasznos tipp Internetes kis- és középvállalkozásoknak.

  1. Tesztelni kell a weboldala kapacitását . Mielõtt élesben használjuk a honlapot, annak képesnek kell lennie az elvárt számú ügyfél egyideju kiszolgálására.
  2. Az oldalait átláthatóvá kell tenni . Az egyszeruség kulcsfontosságú az áruk bemutatásánál. Egy elrejtett funkció vagy gomb nehéz fellelhetõsége elriaszthatja a potenciális vevõket, akik, lehet, hogy sosem jönnek vissza. Ez kifejezetten fontos a kisvállalkozások számára, amelyeknek minden egyes ügyfél számít.
  3. Rendszeresen kell frissíteni a tartalmat . Nincsen annál unalmasabb, mint hónapról hónapra ugyanazt a régi grafikát vagy ajánlatokat bámulni. A tartalom folyamatos frissítése az oldalt naprakésznek, aktuálisnak, és dinamikusnak mutatja.
  4. Figyelni kell a konkurenciát . Nincsen annál frusztrálóbb dolog, mint amikor egy elõnyösnek hitt helyzet után, a versenytársa jobb ajánlatokat tesz.
  5. Felhasználó szemszögébol kell figyelni az oldalt . Ezáltal jobban meg lehet érteni, hogy a vásárlók milyennek is látják az oldalt. Továbbá egy olyan tartalom feltorlódást is észre lehet venni, amikoris egyre több tartalmat kerül fel az oldalakra, olyannyira, hogy az oldal teljesítménye egyszerûen elfogadhatatlanná válik. A legtöbb esetben a képek a bunösek, de a kiterjedt szövegek, urlapok, flash fájlok, és JavaScript által elõállított tartalmak is lelassíthatják a letöltést.
  6. A bonyolult munkát a webszerkesztok készítsék . Amikor az alkalmazások beállítására, webdesign, adatbázis tárolásra, stb. kerül a sor, akkor azokat készítsék ok belátásuk szerint, elvégre õk a szakemberek.
  7. Gondoskodni kell arról, hogy honlapunk megjelenjen a keresõk találati listáján . A legfontosabb ezeknél a keresõknél a megfelelõ kulcsszavak, és linkek használata, hogy minden egyes olyan keresésnél megjelenjen, amit a Google, Yahoo vagy más hasonló, szöveges alapú keresõvel végeznek, ezt késobb részletesen le is írom, hogy hogyan lehetséges.
  8. Rendszeres ellenõrzéseket kell végrehajtani . Jó, ha rendszeresen ellenorizve van honlap, így észreveheto az esetleges hibás linkeket, gépelési hibák, a böngészõ-kompatibilitás, stb. Habár mindezt a webszerkeszto is elvégezheti, hasznos lehet ellenõrizni a munkájukat olyan szolgáltatásokkal, amelyek javítási tanácsokat is adnak.


A fentiekben felsoroltam, hogy mi az, amit minden kis- és középvállalkozás tulajdonosának figyelembe kell vennie elektronikus kereskedelemi tevékenység indításakor. Mint ahogyan azt már korábban említettem, az online üzlet mindenki számára elérhetõ, aki úgy dönt, hogy belevág. Valójában az Internet mindenütt jelenlévõ volta miatt egyre nehezebb olyan vállalkozást találni, amelynek nem segítene az Interneten való megjelenés. A fogyasztóknak tényleg szükségük van arra, hogy az Interneten is megtalálják vállalkozásunkat, úgyhogy jobb, ha kihasználjuk ezt.

V. Az Internet különbözo hatásai a felhasználókra

Az Internet hátrányai, közé tartozik, hogy nem szabályozott, a fellelheto információk minoségi ellenorzése nem megoldott, ezért mindent gyanúsnak kell tekinteni. Igen nehéz a hatalmas adattömegbol az igazán fontos és érvényes információkat kiszurni. Ezt is meg kell tanulni. Indiától Ausztráliáig a világon számos országban már hosszú ideje oktatnak médiaismereteket, Magyarországon is, 2003 szeptemberétol is tanítják. Másfél évtizedes tapasztalataik nem ültethetok át egy az egyben a magyar közoktatási rendszerbe, de a tematika nagy része irányadó lehet a számunkra.

 


5. Ábra: Rendszeresen Internetezok aránya Magyarországon.
Forrás: TNS Mobus/InterBus.

Az 5. ábrán a magyarországi rendszeres internetezok arányát láthatjuk. Ezek az arányok évrol-évre változnak az igen felé.
Az Internetet kipróbálók körében magasabban szerepelnek:

•  Férfiak

•  Közép illetve felsofokú végzettséguek

•  25 év alatti korosztály

•  Budapestiek és nagyobb városokban élok

1. Internet-függoség

Újfajta magatartási zavar az Internet-függoség. Magyarországon a felhasználók 6-6,5%-a ilyen, betegségtudatuk azonban nincsen.

Noha a választott téma alapos körüljárásához és megértéséhez szükség van a felmerülo szakkifejezések pontos definiálására, egyelore az ezzel foglalkozó pszichológus és pedagógus szakemberek is eltéro módon fogalmazzák meg a függoség ismérveit.

Abban azonban már korántsem egységes a szakma megítélése, hogy az internetfüggoség külön betegségként, vagy csupán egy másik pszichés probléma lecsapódási felületeként kezelendo.

A netfüggoség hátterében általában egyéb lelki problémák, esetleg súlyosabb pszichés megbetegedések állnak. Ennek oka, hogy az érzelmi stabilitás – csakúgy, mint más, függoséget okozó drogok esetében - erosen csökkenti a deviánsviselkedésre való hajlamot. A kiegyensúlyozott családi környezetben élo gyerekek lényegesen élménygazdagabb életet kaphatnak családjuktól, így mindennapjaikban kevésbé fenyegeti oket az elmagányosodás veszélye, kisebb a valószínusége annak, hogy problémáik, beilleszkedési és ismerkedési zavaraik miatt olyan pótszerekhez nyúljanak, mint a drogok vagy a túlzott mértéku internetezés nyújtotta álvilág. A függés kialakulásának leghatékonyabb gátja éppen a családon belüli oszinte, mély érzelmi kapcsolat, az abból fakadó tartalmasabb élet, amely segít megteremteni egy stabil, a problémák megoldását, és nem az azoktól való menekülést célzó belso nyugalmat.

„A lelki folyamatok nem sokban különböznek a más dolgoktól kialakult függéshez képest” Dr. Kimberly Young.


6. Ábra: Internet használatának gyakorisága.

Forrás: Magyar Online Monitor, NetSurvey.

A 6. Ábrán az Internet használatának gyakoriságát láthatjuk. A 20 órát internetezok száma 2005-re elérte a kétszázezer fot.


Beszélhetünk-e betegségrol a túlzott internetezés esetén? Az orvosok szerint igen, ha emiatt károsodnak az egyén fontos szociális, foglalkozásbeli vagy kikapcsolódást szolgáló tevékenységei. Figyelmezteto jel, ha valaki egyre több idot tölt internetezéssel, és ha erre nincs módja, akkor üresnek érzi magát, ingerlékeny és rosszkedvu. Az Internet miatt romolhatnak a tanulmányi eredmények, munkahelyi problémák adódhatnak, az Internet-függo gyakran elhanyagolja barátait, kapcsolatait. Sokszor olyankor is az Internetre gondol, amikor éppen valami mást tesz, és gyakran maga is érzi, hogy jó lenne változtatni, de nem sikerül csökkentenie az Internet mellett töltött idot. Ha leül a számítógép elé, nehezen tudja abbahagyni, többször is túllépi a tervezett idotartamot. Ezek a tünetek sok hasonlóságot mutatnak az egyéb szenvedélybetegségekkel, példaként elég, ha megemlítjük a kóros játékszenvedélyt.
Az Internetfüggésnek a használat módja szerint öt fajtája van.

Az elso és leggyakoribb, amikor: a delikvens pornóoldalak, és szexuális csevego oldalak látogatásával próbál nemi izgalomhoz jutni. A társadalom általában ezt a foként férfiakra jellemzo mániát tartja leginkább deviánsnak.
Egy másik fajta ártalom: elsosorban az Interneten kötött ismeretségnek a többi, hagyományos kapcsolat kárára történo túlburjánzását jelenti: egyszerubben: ha a rendes barátok helyett a superman a legkedvesebb.

A harmadik fajta ártalom: ha valaki túlságosan élvezi az Interneten lebonyolítható online pénzforgalmat.

A negyedik ártalom amikor : a felpörgetett információs társadalom bedarál minket, azaz információ-túladagolásban szenvedünk.

A függoségnek az ötödik , legrégibb fajtája a szimpla számítógép-mánia. Ez nem merül ki a számítógépes játékok mértéktelen fogyasztásában, hanem - különösen gyerekek, kamaszok és férfiak körében - elobb-utóbb átterjed a programozási mániára is.

A hálófüggés kialakulásában elsodleges szerepet játszanak az Internet sajátosságai: a web lehetové teszi a legkülönbözobb információkhoz való könnyu és gyors hozzáférést, az elektronikus levelezést, virtuális közösségek kialakulását és az emberi kapcsolatok egy új típusának létrejöttét. A számítógép képernyoje elott ülo Internet-felhasználók részérol hamar megnyilvánult egyféle érzelmi kötodés az úgynevezett online tevékenységek, közösségek és az újonnan kialakult sajátos ismeretségek, barátságok irányában. Az orvosok is felfigyeltek erre a jelenségre, és egyre több cikk jelent meg az Internet-függoségrol, mint egy újfajta szenvedélybetegségrol.

Az Internet lehetové teszi a kapcsolatteremtést, eszmecserét, játékot a többi Internet-felhasználóval, oly módon, hogy nem szükséges az egyénnek felfednie valódi azonosságát. Sok internetezo egyféle álarcot alakít ki magának, és ezzel az új, kedve szerint beállított identitással vesz részt a hálózat "életében". A kialakuló "arc nélküli közösségek" sajátos intimitást hordoznak, saját "játékszabályok" alakulnak ki. Lehetoséget nyújtanak a valóságból való kilépésre, és egy virtuális közeg nyújtotta új lehetoségek átélésére, továbbá teret enged a kreativitásra, az önkifejezésre. Ezek a sajátosságok a valóság bizonyos fokú behelyettesítésére teszik alkalmassá az internetes világhálót.

Oldal teteje

2. Az internetfüggoség kezelése

Ha elfogadjuk, hogy ez is egyfajta szenvedélybetegség, akkor nyilván gyógyítani is lehet. Érdemes tehát ilyen panaszokkal felkeresni a pszichiátert vagy pszichológust. A kezelés elsosorban a kiváltó okok feltárásából és annak megtanulásából áll, hogy hogyan lehet az ésszeruség határai között tartani az internetezést, szükség esetén akár gyógyszerrel (szorongáscsökkentok, antidepresszánsok) is megtámogatva a terápiát.

Oldal teteje

3. Az Internethasználat egyéb káros hatásai

A számítógépet használók jelentos része valamilyen kellemetlen egészségügyi tünettel hozza összefüggésbe a rendszeres géphasználatot. A leggyakoribb panaszok közé a szemfájás, látásproblémák, valamint a hát- és fejfájás tartozik.

A rendszeres számítógépezés sokféle módon lehet ártalmas az egészségre. A monitorok sugárzása szem- és fejfájást, a sok ülés és a rossz tartás hátfájást és ízületi bántalmakat okozhatnak. Épp e panaszok miatt az Egészségügyi Minisztérium rendelete értelmében a számítógépes munkavégzés ideje nem haladhatja meg a napi 6 órát, és óránként szünetet kell tartani.

A számítógép-használat során kellemetlen testi tünetek jelentkeznek. Kiváltó okát a sokszor ismételt mozgások jelentik, amelyek a szövetekben apró sérüléseket és hegeket hoznak létre.

Oldal teteje

VI. Média és Világháló kapcsolata

Az Internet egyre népszerubb, de lehetoségeinek kihasználásához több tudásra van szükség. Az új média egyideju, folyamatos kommunikációs lehetoséget kínál, biztosítja a mérhetoséget és információs csomópontokat. Jelenleg inkább stratégiai szempontból fontos az Internet, emellett a vállalatnak új arculatot is kölcsönöz. A holnap üzleti kommunikációja aligha lesz hatékony az Internet használata nélkül.

Oldal teteje

1. Az Internet, mint médium

Az Internet használata a véleményem szerint megosztja a mai hazai szakembereket. A törésvonal az innovációs készség és a stratégiai szemlélet megléte és nemléte között helyezkedik el. Ugyanakkor mára eltunt az a másfél évtizeddel ezelotti dicsfény, vagy halványlila köd, amely a számítógéppel bánni tudó embereket vette körül. Ma inkább az alkalmazott tudásra van egyre nagyobb igény. Így van ez az Interneten való megjelenés esetében. Viszonylag kevés az olyan oldal, amely grafikai, pszichológiai, számítástechnikai, marketing szempontból egyaránt megfelelo.

Az Internet, mint médium, több szempontból is megfelel az üzleti világ mai kihívásainak. A korábbi 'ipari' felfogás egyre kevésbé hatékony az egyre gyorsabban változó környezetben. Ugyanakkor viszonylag kevés felmérés-eredménnyel rendelkezünk abban a tekintetben, hogy az egyes üzleti tevékenységeket mennyiben, vagy milyen szempontból segíti a világháló. Amerikai tapasztalat, hogy például a Weben jobban lehet eladni autókat, mint nélküle .

Az Interneten való jelenlét jelenleg többek véleménye szerint inkább szimbolikus, minthogy azonnal haszonnal kecsegtetne. Ha megkérdezne egy vállalat, hogy fönn legyen-e a neten, azt mondanám, hogy legyen. De ha megkérdezné, hogy ebbol mi a haszna, azt felelném: semmi az égvilágon. Ma azonban az internetes jelenlét már olyan, mint a cégér: ha nem talállak meg a hálón, akkor azt gondolom rólad, hogy komolytalan cég vagy. Hasonló vélemény, hogy az internetes reklám ma Magyarországon inkább státusszimbólum a vállalatok számára, mint tényleges haszon.

Oldal teteje

2. Internetes kommunikáció

Ha valaki úgy dönt, hogy a Webet médiumként, azaz közvetítoként használja, hasznos átgondolni jellegzetességeit és hatásmechanizmusában rejlo lehetoségeket. Az elso tévéreklámok például szinte semmiben nem különböztek a sajtóban megszokottaktól – akkor ugyanis még nem gondoltak a mozgókép vagy az animáció adta lehetoségre. Egyszeruen, mert nem jutott az emberek eszébe. A világhálón ugyanúgy kell kommunikálnunk.

•  Sokaknak sokakról . A hagyományos kommunikáció kevesekrol sokaknak szól, az internetes viszont sokaknak sokakról.

•  A felhasználó igénye szerint. A hagyományos kommunikáció az információ kiadójától függ. Az internetes az információ vevojétol. (A neten az egyetlen lehetséges stratégia kivárni, amíg az érdeklodok maguk jönnek házhoz.)

•  Folyamatos hozzáférés. Az internetes kommunikáció hajtóereje a hozzáférés. (Hagyományosan akkor kommunikálunk, amikor akarunk. Az Interneten folyamatosan kell kommunikálnunk, és gondoskodnunk kell arról, hogy a célközönség akkor találja meg mindazt, amikor akarja.)

•  Egyfos szegmenseknek is. Az internetes kommunikációban az egyfos piaci szegmenst kell megtalálnunk. (A célközönség minden egyes rétegének, tagjának kínáljunk valamit. Trükk: ne mi vezessük a használót, hanem o maga vezesse magát oda. Hagyjuk, hogy o maga találja meg az ot, érdeklo információt. Helyezzünk el szalaghirdetést – bannert – a megfelelo oldalra, csak a honlap megjelölésével).

A felsorolásból kiderül, hogy az internetes kommunikáció nagy tömeghez szól, de az egyénekhez testre szabottan és folyamatosan. E tulajdonságát nevezik customer focus -nak, amely szerint a használó az Interneten egyre inkább elvárja, hogy személyesen ot szólítsák meg.

Az Internet emellett virtuális képet mutat, amelyet ki is lehet használni: egy kis cég internetes megjelenése ugyanolyan hatásos tud lenni, mint egy nagy kereskedelmi láncé, az Internet ugyanis egyenlo kommunikációs esélyeket ad. A weblap készítése és fenntartása ráadásul töredékébe kerül a hagyományos ügyfélszolgálaténak.

Oldal teteje

VII. Weboldal elkészítése, és Interneten való megjelenítése

1. Dreamweaver webszerkeszto alapszíntu bemutatása

A Dreamweaver egy angol nyelvu webszerkeszto program, amely az összes mai igényeket kielégíti, ami egy kezdo illetve egy profi weblap elkészítéséhez szükséges. Talán kijelenthetem, hogy a legfontosabb funkciói közé tartozik, hogy a html nyelvet automatikusan írja, ezáltal úgy lehet weboldal elkészíteni, mintha World-ben egy szöveget írnánk. Nézetet lehet benne váltani, így akár kódnyelvben vagy design nézetben készíthetjük el oldalunkat. Eme nézetek között egyszeru váltás lehetséges. A Dreamweaver biztosítja a színkezelést, a gyors palettakezelést, és képes egy teljes webhely szerkezetet kezelni. A webhely kezelésnél érdemes megemlíteni, hogy átalakításkor automatikusan kezeli a relatív linkeket. Biztosítja a webtárhelyre való feltöltést, kezeli a stíluslapokat, és egyéb kódnyelv utasításokat is, mint például: dátum megjelenítése, több böngészohöz való optimalizálás, melyek JavaScript nyelvben ír, anélkül, hogy meg kellene tanulnunk. A szerkesztorendszer ellenorzi a kódot, és az esetleges szintaktikai hibákra figyelmeztet. A 7. ábrán a Dreamweaver lógója látható.

7. ábra: Dreamweaver hivatalos lógója.

Oldal teteje

2. Egy weboldal elkészítése dreamweaverben

Minden weblap szól valamirol, az én esetemben úgy döntöttem a szakdolgozatomat publikálom, mert olyan információkat is tartalmaz, amit mindenkinek érdemes megtudnia. Elsonek a könyvtárszerkezetet hozom létre, melyben lesz található majd a weblap összes eleme. Ezt a Manager Sites menüpont segítségével tudom megtenni, melyben beállítom elérési nevet (amely késobbi elérhetoséget teszi könnyebbé), és a könyvtár helyét, ahova elmentem a létrehozott fájlokat.

A Manager Sites bal oldalt érheto el, a 8. ábrán ezt mutatom be.


8. Ábra : Dreamweaver kezelofelülete.

 

Másik könnyebb elérhetosége, ha a menüsorból a Site menüpontból kiválasztjuk a Manager Sites-t. Itt érdemes megemlíteni, hogy itt lehet beállítani, mi legyen a kezdo fájl (esetemben ez az index.htm lesz), illetve a webtárhely elérését, melyre automatikusan tölti fel az elkészített oldalakat (én nem választottam ezt az opciót, mert a következo fejezetben részletezem, hogy hogyan lehet feltölteni az Internetre oldalakat, fájlokat). Miután elkészítettem a webhelyet, és beállítottam kezdo oldalnak azt, hogy index.htm legyen, kilépéskor ezt a fájl-t automatikusan létrehozta.

A kezdooldalunkat megnyitva szerkesztéshez elso lépésként a beállításokat végeztem el. Ezt a Modify menüjébol, a Page Properties menüpont kiválasztásával indítottam el.

 

 

9/a. ábra: Weboldalak beállítási lehetoségei.


9/b. ábra: Betuformázás beállítási lehetoségei.

A 9/a, és a 9/b ábrán láthatóak a beállítási lehetoségek.

Az Appearance menüpontot kiválasztva beállítottam a betutípust (Page font), a hozzá tartozó méretet (Size), valamint a betuszint, és a háttérszint (Text color, Background color). A beállítások után felviszem a szakdolgozatom anyagát, ugyan úgy mintha Word-ben írnám. A szöveget már a beállítási résznél megformáztam, így idot sikerült spórolnom. A szöveg mellé beillesztettem az ábrák képeit, a következo módón: Az Insert menüjébol az Image menüpontot választottam, ekkor a felnyíló ablakban kiválasztottam a képet, ez után a Dreamweaver felajánlja, hogy a képet mentsem el a webhelyemre. Miután elmentettem, a kép megjelenik a kívánt helyen, melynek az elérhetosége (ahonnan a kép betöltheto) automatikus megíródik.

 

 

10/a. ábra: Weboldal kinézete dreamweaverben.


10/b. ábra: Kódnézet a Dreamweaverben .

Az általam elkészített weblapot lehet látni a 10/a és 10/b. ábrán, design és kód nézetben.

 

Mivel a weblapoknak érdemes minél könnyebb kezelést adni a felhasználók felé, ezért úgy döntöttem, hogy nem több oldalas weboldalt készítek, hanem csak egy egyoldalas felületet. A könnyu kezelhetoség érdekében, az egy oldalon való hivatkozásokat készítettem. Ennek a módszernek az a lényege, hogy az oldal tetején készítettem egy felsorolást (tartalomjegyzék), amelyhez linket adva hivatkozik az adott témához, és rákattintáskor oda ”ugrik”. Ezt a következo módón tettem: Megkerestem az oldalon a bevezeto részt, és a végére tetem a kurzort, ezek után Insert menüjébol kiválasztottam a Named Anchor-t, ekkor az új ablakban megadtam hivatkozási nevet, adtam neki (bev). Ez után visszamentem a felsorolás részhez, és kijelöltem azt a részt, ahol a Bevezeto szöveg található. Következo lépésként linket adtam neki a következo módón: A Modify menüjébol a Make Linket kiválasztottam és az új ablakban a fájlnévhez a következot írtam: index.htm#bev. Az index.htm# résszel jelzem a böngészok számára, hogy az adott oldalon van a kívánt link, és a ”bev” résszel hivatkozok a tényleges helyére. A hivatkozást elkészítettem az összes témakörre. Ezzel el is készült a weblap.

Oldal teteje

3. Internetes tárhelyek bemutatása

Ma Magyarországon kétféle tárhely szolgáltatás terjed el leginkább. Az egyik ilyen, amikor a weblap tulajdonos havi költség szinten fizet a tárhelyért, egy külsos cégnek. Ebben az esetben elengedhetetlen egy domain név bejegyzés is. A legtöbb fizetos tárhely szolgáltató cég foglalkozik domain név bejegyzéssel is. A másik lehetoség az ingyenes tárhely szolgáltatás, amely a szolgáltató a saját reklámait elhelyezheti az oldalamon. Az ingyenes tárhelyek esetében nem szükséges külön domain név bejegyzést végezni, mert á szolgáltató a saját domain neve alá helyezi a kívánt domain nevünket (http://www.sajat.szolgaltato.hu). Mindkét esetben, amikor tárhelyet kívánunk igénybe venni figyelembe, kell venni azok a lehetoségeket, amikre szükségünk lehet a weblapunk megfelelo muködéséhez. Ezek a lehetoségek a követezoek lehetnek: html vagy másfajta nyelv, adatbázis lehetoség, adatforgalom meghatározása, ftp fel illetve letöltések egyideju száma, tárhely mérete.

Oldal teteje

4. Weboldal feltöltése a tárhelyre

Weblapom számára én ingyenes tárhely szolgáltatást és domain nevet választottam, melyet a www.atw.hu oldalán regisztráltam. Megvizsgáltam a lehetoségeket, amiket a weblapom megfelelo muködéséhez szükséges, és a szolgáltató megfelelonek bizonyult. Az Atw 500 mb. tárhelyet biztosít, és html kódnyelvet is kezeli.

A regisztrációnál a következo adatokat kellett megadnom:

 

Ezek után elolvastam és elfogadtam a szabályzatot. Miután elküldtem a megrendelésemet, egy válasz e-mailban értesítetek, hogy elkészült a tárhelyem, elletve elküldik hogy mi az ftp elérési címe a tárhelyemnek. Az ftp feltöltés legegyszerubb módja, ha total commander-t használunk. Elsonek is beállítottam a total commanderben hogy tudjon csatlakozni a szerveremre, elso lépésként a Hálózat menübol elindítottam az Ftp kapcsolódás menüpontot. Az új ablakban kiválasztottam az új kapcsolat gombot. A következo ablakban, ami megnyílt elottem a megfelelo adatokkal töltöttem ki. A Kapcsolat nevéhez egy olyan címet írtam, amibol meg tudom különböztetni, hogy a kapcsolatok közül melyik is mutat a szakdolgozatom tárhelyére. Ezt értelemszeruen szakdolgozatnak neveztem el. A kiszolgáló nevéhez beírtam a tárhely szolgáltató ftp címét, amelyet az e-mailban küldtek el. Felhasználó névhez, és a jelszóhoz a tárhely regisztrációnál megadott adataimat használtam. Ezek után elfogadtam a beállításokat, csatlakoztam a szerverre és feltöltöttem a régebben létrehozott webhelyem tartalmát az internetes tárhelyre.

 


11. Ábra: Total Commanderes FTP kapcsolat beállítási lehetoségei.

VIII. A weblap internetes keresokben való optimalizálása

A keresomotorok muködésének megértése és a gyakorlatban történo alkalmazása egy külön tudomány vagy muvészet. A keresomotoroknak a keresésekre adott válaszadási szempontjai alapján megtervezett marketing stratégiákat összefoglaló néven keresomotor-optimalizálásnak nevezzük.

Mielott belekezdenék az optimalizálási stratégia bemutatásához, eloször érdemes tisztáznia azt, hogy mi is ezzel a tevékenységgel a cél. Két lehetséges válasz van, az egyik az, hogy több látogatót vonzzon a honlapomra, vagy a másik, hogy célirányos látogatót találjanak rá az oldalamra. Az Internet kezdeti felfutásakor mindenki a nagyobb forgalomra esküdött, ám ez mára megváltozni látszik.

Egy viszonylag kis forgalmú oldal, ami a látogatóinak 20%-átvásárlóvá teszi, könnyen, jobban teljesíthet, mint egy nagy forgalmú oldal, amelyik a látogatók csak 1%-át fogja meg.

A továbbiakban ezentúl a célirányos forgalom növelését célzó stratégiát mutatom be , ezért az egyik elso lépésként meghatározom, hogy milyen fajta célközönség érkezzenek az oldalamra, milyen céllal jöjjenek, mit találjanak a látogatók az oldalamon, és hogy mit várunk el tolük a látogatásuk eredményeképpen. Az optimalizálási tervnek ezekbol kell kiindulniuk. Mivel a weblapom tartalma nem az internetes kereskedelemmel foglakozik, így a látogatóim célját a weblap tartalmát illetoen az információ szerzés irányába határozom meg.

A következokben megvizsgálom azokat a legfontosabb szempontokat, melyeknek eleget kell tennie egy honlapnak ahhoz, hogy jó pozíciókat érjen el a keresok találatai között.

Az elso ilyen optimalizáló szempont, amikor a domain nevet úgy választjuk ki, hogy az illeszkedjen a tartalomra (például ha cipoket szeretnék árulni az Interneten, akkor nem az az ideális megoldás ha, www.elado.hu domain nevet választunk). Ennek érdekében választottam az internethatasai.atw.hu nevet. A második szempont a weboldal címének beállításánál is érdemes elhelyezni azokból a szavakból párat, amikre szeretnénk, hogy a célközönségünk rákeressen a keresokben.

Következo szempontként a legfontosabbat említeném, a kulcsszavak elhelyezését az oldalamra. Kulcsszavak kiválasztásában figyeljük, hogy ne azon szavakat adjunk, meg amikbol sok található az Interneten. Én a következo szavakat választottam ki a weblapomról: Internet hatásai, Internet és üzlet, média és világháló, valamint a weblap elkészítése. A szavak kiválasztásánál több szempontot is megvizsgáltam. A legfontosabb az volt, hogy olyan szavakat válasszak, amelyek szerepelnek az oldalam tartalmában, szöveges formában, valamint szerepeljenek a domain nevemben, illetve az oldal címében. Figyelni kell, nehogy a tartalomban ne túl sokszor szerepeljenek a kulcsszavak, mert akkor a keresok nem sorolnak be sehova sem. A kulcsszavak elhelyezését a html fájlba elhelyeztem, mert a keresok ezeket vizsgálják meg legeloször. Ezt úgy készítettem, hogy átváltottam kódnézetre, és a forráskód legfelso fejléc részébe, amely <HEAD> -ként jelölnek, elhelyezek ún. <META> tageket. A Meta tag segítségével tudok információkat megadni a keresoknek. A kulcsszó mezot a következoképpen töltöttem ki: <meta name="keywords" content="Internet hatásai, Internet és üzlet, média és világháló, weblap elkészítése">. Igaz ezt a legnagyobb kereso a Google nem használja, de a többi kereso miatt érdemes beírni. A másik lehetoség, ami igen fontos az összes kereso számára, és meta taget használ az a leíró mezo. Ezt közvetlen a kulcsszó mezo alá tettem, és a következoképpen néz ki: <meta name="description" content="Internet hatásai, Internet és üzlet, média és világháló, weblap elkészítése">. Itt nem fontos, hogy pontosan ugyanaz legyen a tartalma, mint a kulcsszó mezonek, de mindenképpen érdemes belerakni ugyanazon szavakat.

 


12. Ábra: Meta tagek a html kódnyelvben.

A 12. ábrán látható, hogy hogyan is nézz ki a meta tagek forráskódja a Dreamweaver kódnézetében

 

A Google kereso lett a legelterjedtebb, és legtöbben használt kereso. A Google nem a <META> tagek alapján sorolja be a weblapokat, hanem egy ún. PageRank rendszert fejlesztett ki. A PageRank lényege, hogy az alapján sorolja be a weblapokat, ahány hivatkozás mutat rá a többi oldalról. Tehát ha minél több oldalon kint van a hivatkozás a weblapunkra, annál elorébb sorol be. Ennek érdekében kihelyeztem a weblapom hivatkozását az egyik startlapos oldalra. Az oldal alján található hivatkozásra kattintottam, ezek után megadtam a weblapom elérését és címét, ezek után elküldtem a kérést az oldal szerkesztojéhez, aki e-mailben válaszol, hogy elfogadja-e a kihelyezést, vagy sem. A 13. ábrán az Internetre feltöltött általam elkészített weboldal látható.

 

 

13. ábra: Elkészített weboldal kész állapotban az Interneten.


Oldal teteje

IX. Összefoglalás

Az Internet, amely lerombolja az emberek egymástól való távolságának korlátait, az információkhoz való jutás korlátait, amely valamilyen szinten szabad és független, megváltoztatja az egész társadalmat, és ennek részeként természetesen a vállalkozásokat és a mindennapi életet is. Az Internet lehetové teszi ezrek kapcsolattartását, és kiváló kereseti lehetoséget biztosít. Az Internet „arca” átformálódik, és egyre inkább egy nagy vállalkozássá válik. Az Internet egyenlo esélyeket nyújt mindenki számára. Ezrek tanulnak, játszanak és vásárolnak egyszerre az Interneten.

Az Internetnek nem csak elonyei, hátrányai is vannak. Az Internetfüggoség és az állandó számítógép elott való ülés, a jövoben még komoly problémákat okozhat a szociális életben.

Az Interneten a nyomtatott médiumoknál jobban érvényre jut a hirdetés, ezért egyre nagyobb hirdetési felületek jelennek meg. A reklámok mozgalmasak, animációs jelleguek. Több nemzetközi kutatás szerint a hirdetett termék forgalma számottevoen megno.

A weboldal készítés és publikálás mára mindenki által könnyen megtanulható, elsajátítható. Rengeteg könyv és internetes oldal foglalkozik a témával, és a webszerkeszto cégek számos bevételre tesznek szert évrol évre.

A szakdolgozat végére észrevettem, hogy az Internetfüggoség igen komoly probléma, de ennek ellenére észre lehet venni a profitszerzést. Amint lehetoségem adódik, megpróbálom alkalmazni az itt szerzett tudásomat az Internet kereskedelem terén.

Oldal teteje

X. Felhasznált irodalom

Nyomtatott:

•  Bártfai Barnabás - Hogyan használjam?

8. Kiadás. BBS-Info kft. 2004

•  Sikos László - Internet mindenkinek.

BBS-Info. 2006

•  Hosszú Gábor - Internetes Médiakommunikáció.

LSI Informatikai Oktatóközpont. 2001

•  Európai Levelezo Oktatás (ELO) – Weboldalkészítés.

Elektronikus:

•  Szirtes László - Marketing az Interneten - Internet marketing.

http://mek.oszk.hu/01400/01464/

•  Szendi Gábor: Hogyan legyünk ismertek a weben?

http://www.behsci.sote.hu/ismert1.htm

•  PageRank ellenorzés és leírás.

http://gpr.hu/

Oldal teteje

XII. Szójegyzék

•  Internet : Az egész világot körülölelo számítógép-hálózat,

•  MIT : Massachusetts Institute of Technology. Az Egyesült Államok Massachusetts államának egyeteme és kutatóintézete.

•  ARPANET : Az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében ( Advanced Research Project Agency ) a hatvanas években kifejlesztett távolsági számítógép-hálózat.

•  Rand Corporation : az Egyesült Államok elso számú hidegháborús stratégiai vállalata.

•  National Physical Laboratory : nagy-britanniai Nemzetközi Fizikai Laboratórium.

•  IMP : Interface Message Processor azaz interfész üzenet feldolgozó.

•  NCP : Network Control Protocol. Az elso szállítási réteg protokoll, hálózatvezérlési protokoll.

•  Protokoll : A hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere.

•  E-mail : A legalapvetobb szolgáltatás, a legelso, amit az Interneten használtak, az elektronikus levelezés. Egy levelezoprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának.

•  TCP/IP : A TCP/IP protokollok egy gyujteménye, amelynek minden tagja az információ Internetbeli közlekedését szabályozza.

•  Router : Útválasztó, Útvonalválasztó. Intelligens hálózati eszköz, amelynek feladata a beérkezo adatcsomagok továbbítása a célállomás felé a leheto legoptimálisabb úton.

•  Bit : Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli.

•  MILNET : (Military Network) ARPANET-rõl levált katonai szegmens.

•  NSF : National Science Foundation. Nemzeti Tudományos Alap.

•  Honlap : Önálló, nemzetközi URL-címmel rendelkezo információs lelohely bemutatkozó oldala az Interneten.

•  Google : Legkedveltebb kereso weboldal.

•  Html : (Hypertext Markup Language) A World Wide Web -hez létrehozott leíró nyelv hipertext és hipermédia dokumentumok készítéséhez.

•  JavaScript : A Java programnyelv egyszerusített változata, amelyet kifejezetten a weboldalakhoz írtak.

•  Ftp : (File Transfer Protocol = állománytovábbító protokoll) Fájlok átvitelét lebonyolító protokoll.